Ismertebb Maros megyei könyvtárak

Nemrég töltötte be 220. évét a marosvásárhelyi Teleki Téka, Maros megye, sőt Erdély talán leghíresebb könyvtára. Talán nem mindenki tudja, hogy Erdély és Magyarország legelső közkönyvtáráról van szó, amely 1802-től működik a mai napig, ma már nemcsak könyvtárként, hanem múzeumként és kutatóműhelyként is. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtár ugyanis csak 1803-ban nyílt meg.

A Teleki Téka egy élő, működő könyvtár 250 ezer darabos gyűjteménnyel, ugyanakkor könyvmúzeum, amely Marosvásárhely egyik egykori főúri palotájában működik, olvasóteremmel rendelkezik, állandó és időszakos kiállításokat, tematikus rendezvényeket szerveznek benne (például idén az alapító Teleki Sámuel halálának 200 éves évfodrulójára tartottak emlékévet). Felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye, magas színvonalú szakmai műhelyei méltán emelik a legfontosabb erdélyi kulturális intézmények közé.

A Tékát Erdély egykori kancellárja, gróf Teleki Sámuel alapította, vagyona nagy részét a törzsgyűjtemény alapjául szolgáló több mint 40 000 kötet megvásárlására fordítva. A Teleki Téka mai neve egyébként Teleki–Bolyai Könyvtár. 1955-ben az akkor már államosított Téka épületébe költöztették a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtárát (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették. Ugyancsak a Teleki Tékába kerültek más közgyűjtemények is.

Musis Patriis, Gratisque Posteris („A haza múzsáinak és a hálás utókornak”) — ez a felirat áll a Teleki Téka bejárata fölött a márványtáblán. És az utókor valóban hálás. Olyan kultúrtörténeti ritkaság rejlik a mai Bolyai utca 17. szám alatt, hogy egész Európa csodájára jár. Persze, egy könyvtár mindig csodálatos önmagában is, hiszen a többezer könyv jelenléte egy modern épületben, egy fiatal intézményben is megteremti az időtlenségnek vagy időfölöttiségnek azt az auráját, amit minden olvasni szerető ember ismer, és időről időre megtapasztalni vágyik. A Maros megyei községi, városi, municípiumi, egyetemi, iskolai vagy múzeumi könyvtárak mindegyike egy-egy ilyen helyszín. Érdekesség, hogy a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtár különgyűjteményi részlegeként működik, ám anyaintézménye „csak” 109 éves.

A Teleki Téka a mai napig tartogat meglepetéseket a történészek, könyvtárosok, levéltárosok, olvasók és kutatók számára. Arra is csak öt évvel ezelőtt derült fény, pontosan melyik dátumon nyitotta meg először kapuit a könyvtár. „Sokáig nem tudtuk pontosan, az 1802. év mely őszi napján nyílt meg a Téka. Most egy újonnan felfedezett régi forrás erre is fényt derít: ’1802-ben Oct. 8-kán néhai boldogult testvér ötsém Honorfalvi Szász Jósef Nagy Méltóságu Udvari Cancellarius R. Sz. B. Gróf Széki Teleki Sámuel Ur ő Exja M.-vásárhelyi Bibliothecájához költözvén ’s 18’-a Octobris Bibliothecariusnak fel eskettetvén, azon fényes Bibliotheca a tanuló Publicum használására ki nyittatik’ – írja Szász Péter, a marosvásárhelyi Királyi Tábla kancellistája A széki gróf Teleki család Históriája  1609-1839-ig c. munkájában” – idézték fel a Teleki Téka munkatársai azt a pillanatot, amikor felfedezték a pontos dátumot az egyik forrásmunkában.

A Teleki Téka legrégebbi kézirata a Koncz-kódex, mely a 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű biblia. Lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. A latin és európai nyelvű régi könyvek gyűjteménye egész Európában egyedülállóvá teszik a könyvtárat. A Teleki által gyűjtött könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű. Néhány éve került elő a töredékgyűjteményből a legelső erdélyi nyomtatvány is, egy 1525-ben készült irat.

Teleki Sámuel végrendelete értelmében a mai napig a beiratkozás és a könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár dokumentumai nem kölcsönözhetők. A könyvtár olvasója lehet minden román vagy külföldi állampolgár, aki érvényes személyazonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Kutatói engedély nem szükséges, de a különlegesen védett dokumentumok csak az osztályvezető jóváhagyásával tanulmányozhatók – tájékoztatnak a könyvtárhasználat feltételeiről a Teleki Téka honlapján. A helyszínen egyébként kérhető fénymásolás, fényképezés, szkennelés, az így rögzített dokumentumok nyomtatása, lemezre vagy CD-re mentése. Saját digitális fényképezőgépet is lehet használni. A különlegesen értékes és védett dokumentumok, valamint kéziratok, az 1800 előtt megjelent könyvek és folyóiratok, kézikönyvek (lexikonok, enciklopédiák, szótárak) másolása esetén minden esetben szükséges az osztályvezető és az állományvédelmi könyvtáros jóváhagyása. Az olvasóterembe be lehet vinni papírt, írószert, laptopot, nagyítót.