Tudnivalók, információk, és a gluténmentes diéta íratlan szabályai

A gluténmentes diéta már-már csodamódszerként, viharos sebességgel tör előre a holisztikus úton, a glutén pedig egyre kevésbé tud “szabadulni” a ráaggatott rejtélyes és veszélyes háttérszereplő “karakterétől”. Nem véletlenül, hiszen a gluténmentes diéta remek megoldás, kiegészítés, terápiás “eszköz” lehet, ám azért mégsem mindenre gyógyír.

Cöliákia-nem cöliákia

Azt javasolta a természetgyógyászom; az jött ki biorezón; azt olvastam valahol; az ismerősöm ezt ajánlotta… – ám az ajánlásokkal párhuzamosan a tudnivalók és a szabályok, a miértek és a hogyanok sajnos gyakran elmaradnak. Bosszantó vagy szomorú? Nem is tudom eldönteni…

Pedig a félinformációkkal kikövezett út sok felesleges buktatót hozhat, és a tájékoztatás hiánya olykor félrevezető, megtévesztő, sőt néha kifejezetten veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy még a diéta megkezdése előtt tisztában legyünk bizonyos szabályokkal, alapvető információkkal! A rosszul kivitelezett, rosszkor elkezdett gluténmentes diéta ugyanis komoly problémák forrása lehet, így még a változtatások előtt célszerű körbebástyázni magunkat a kellő mennyiségű, szükséges és biztos alapokat adó információkkal.

Első körben talán a legfontosabb tisztázni, mit is takar a szó: gluténérzékenység.

A gluténérzékenység  elnevezést illetően némi összevisszaság, átfedés tapasztalható, így ezt is igyekszem kicsit pontosítani.

A gluténérzékeny kifejezés alatt legtöbb esetben a lisztérzékenységet értik, ám ez mégsem a leginkább megfelelő elnevezés, hiszen itt nem érzékenységről van szó. A lisztérzékenység, “hagyományosan” a cöliákia, más néven gluténszenzitív enteropátia (GSE), celiac disease (CD), nem trópusi sprue, nem allergia, nem intolerancia, hanem egy olyan élethosszig elkísérő autoimmun megbetegedés, amely az egész szervezetre kihatással van (szisztémás autoimmun betegség). Az európai lakosság 1-2%-át érinti, ám becslések szerint ennél körülbelül 3-20-szor magasabb a fel nem ismert, klinikailag (még) nem diagnosztizált esetek száma. A cöliákiások 60-75%-a a női nem köréből kerül ki.

A cöliákiánál nagyobb réteget, a felnőtt lakosság legalább 6-10%-át érinti a nem cöliákiás gluténérzékenység, továbbiakban NCGS (Non-Celiac Gluten Sensitivity), amely a cöliákiához hasonló tünetekkel bír, mégis egészen más jellegű betegség.

Cöliákia-nem cöliákia

Fontos említést tennünk a gabonaallerrgiáról is, amely egy valódi allergiás megbetegedés.

Nézzük kicsit részletesebben!

Cöliákia – amikor az egész szervezet támadásba lendül

A cöliákia a szervezet kóros, autoimmun reakciója, amelyet az elfogyasztott gluténfehérje gliadin komponense (és néhány ahhoz hasonló molekula, pl. secalin, hordein) provokál.

A glutén (sikér) egy olyan gliadinból és gluteninből felépülő fehérjekeverék, amely bizonyos kalászos gabonák magjában (mint búza, árpa, rozs) fordul elő.

Az autoimmun folyamat során keletkező, cöliákiára jellemző antitestek a betegség tipikus velejárói, vérből könnyedén kimutathatóak, továbbá a betegségre általában véve jellemző a vékonybélben észlelhető, különféle mértékű szövettani elváltozás.

Cöliákia esetén a fő autoantigén a szöveti transzglutamináz enzim, amely a kötőszövetekben mindenhol jelen van. Ez az oka annak, hogy a betegség lényegében bármelyik szervben megjelenhet, tehát szisztémás autoimmun folyamat. Az ellenanyagok (pl. szöveti transzglutamináz elleni antitestek) a vékonybél gyulladását, a bélbolyhok különféle mérvű károsodását, sorvadását idézik elő, és a fentebb említett ok miatt a szervezetben számos szervben lerakódhatnak, jelentősen károsítva azokat.

A bélbolyhok a vékonybél nyálkahártyáját borítják, a tápanyagok felszívásában játszanak kiemelt szerepet, így károsodásukkal, sorvadásukkal (boholyatrófia) emésztési, felszívódási zavarok alakulhatnak ki.

Cöliákia-nem cöliákia
Ép, szabályos bélbolyhok, valamint cöliákiára tipikus, károsodott, ellaposodott bélbolyhok

Cöliákia gyanúja, szűrése esetén az alábbi ellenanyagok vizsgálata bír kiemelt jelentőséggel és érzékenységgel:

  • EMA, vagyis endomisyum elleni antitest,
  • t-TG, vagyis szöveti transzglutamináz elleni antitestek,
  • valamint említést érdemel a deamidált gliadinpeptid elleni antitestek vizsgálata is (DGP)

Általában az EMA IgA és t-TG IgA paramétereket vizsgálják, IgA hiány esetén az IgG paramétereket. A tTG IgA autoantitestek kimutatásának specifitása és érzékenysége 95-99%-ra tehető, vagyis remek és megbízható módszernek számít.

A cöliákia csupán megfelelő genetikai fogékonyság esetén alakul, alakulhat ki, leginkább a HLA DR3-DQ2 vagy DR4-DQ8 haplotípus hordozása mellett, ám ezen haplotípusok hordozása azért egyáltalán nem egyenlő a cöliákia biztos kialakulásával. Ehhez a belső, genetikai faktorokon kívül külső, indító folyamatok is szükségesek, mint vírusfertőzések, lelki tényezők, megnövekedett gliadinbevitel stb. A fogékonyságot jelentő genetikai kombinációk (az idetartozó HLA-antigén típusok) valamelyike a betegek 98%-ánál, míg az általános népesség kb. 30%-ánál megtalálhatóak. Azoknál, akiknél ezek közül a génkombinációk közül egyik sem mutatható ki, gyakorlatilag teljes mértékben kizárható a cöliákia lehetősége, későbbi kialakulásának esélye. Az eddigi eredmények sajnos azt támasztják alá, hogy a fent említett géncsoportok jelenlétének nagyobb szerepe van a cöliákia kialakulásában, mint a környezeti hatásoknak.

Cöliákia-nem cöliákia

Érdekességként említeném, hogy amennyiben egy egypetéjű ikerpár egyik fele cöliákiás, akkor 75% az esély arra, hogy a másikuk is az.

A betegség hajlama tehát genetikailag öröklődik, így a családtagok (főképp a közvetlen, egyenes ági hozzátartozók) szűrése nagyon fontos, még panaszmentesség esetén is! A cöliákia ugyanis változatos bélrendszeri és bélrendszeren kívüli tüneteket produkálhat. Gyakran zajlik csendes (silent), valamint lappangó (latens) formákban, amik akár tünetmentesek is lehetnek, ám az ellenanyagok a vérből ekkor is kimutathatóak.

A cöliákia fő típusai a következőek:

  • silent, vagyis csendes cöliákia,
  • latens, vagyis lappangó cöliákia,
  • manifest, vagyis szimptómás cöliákia,
  • refrakter cöliákia.

A silent típus fennállására általában szűrövizsgálatok alkalmával derül fény, jórészt tünet- és panaszmentes forma, ám a cöliákiára jellemző ellenanyagok, valamint a tipikus szövettani elváltozások kimutathatóak.

A latens típus szintén nem, vagy csupán alig jár tünetekkel, gyakran a szövettani kép is negatív, ám a cöliákiára jellemző ellenanyagok pozitívak.

A manifest típus tipikus szövettani elváltozással, valamint általában komoly tünetekkel jár, amik lehetnek emésztőrendszerrel kapcsolatosak, illetve azon kívüliek. A vérből természetesen kimutathatóak az ellenanyagok.

A refrakter cöliákia lényege, hogy a betegség nem reagál, illetve nem reagál kellőképpen a helyesen kivitelezett gluténmentes diétára, ám ez szerencsére igen ritka, és sokszor egyéb betegségek állnak a háttérben.

Cöliákia-nem cöliákia

A cöliákiát előszeretettel illetik az ezerarcú betegség jelzővel, nem véletlenül! Tünetei változatosak, szerteágazóak, sokszor általánosak, jellegtelenek és semmitmondóak, sokszor viszont kifejezetten erőteljesek és tipikusak.

A cöliákia tünetei többek között az alábbiak lehetnek:

  • krónikus hasmenés, nagy tömegű-, bűzös-, zsíros széklet (nehezen lehúzható végtermék, amely odatapad a WC oldalára),
  • puffadás,
  • hasi fájdalom,
  • felszívódási zavarok,
  • ebből eredő nyomelemhiány, B12-vitamin-hiány, folsavhiány, vashiány,
  • vashiányos anémia,
  • valamint kálciumhiány, D-vitamin-hiány,
  • amelyek gyakran eredményezik oszteopénia, oszteoporózis kialakulását,
  • K-vitamin-hiány,
  • krónikus fáradtság,
  • fejfájás, migrén,
  • ízületi panaszok,
  • alacsony testtömegindex,
  • maradangó fogak szimmetrikus, vízszintes irányú elváltozása, zománchiánya,
  • étvágytalanság,
  • terméketlenség,
  • menstruációs zavarok (leginkább kimaradó menstruáció), korai menopauza, késői serdülés,
  • sorozatos vetélések (habituális vetélés)
  • “ismeretlen eredetű” májfunkció-emelkedés,
  • perifériás neuropátiára utaló panaszok,
  • depresszió,
  • alacsony termet,
  • száraz bőr,
  • hajhullás, töredező körmök,
  • vérzékenység (K-vitamin-hiány okán),
  • végtagi ödémák,
  • kisgyermekek nem megfelelő fejlődése, növekedése,
  • neurológiai panaszok, mint ataxia, emlékezetzavar, polineuropátia,
  • koraszülés,
  • magzati növekedési retardáció (IUGR), kisebb súlyú újszülött, amelynek feltételezett oka az anya aktív cöliákiája miatti méhlepény-károsodás.

Cöliákia-nem cöliákia

Jól látható, tipikus eltérések a fogzománcon, cöliákiás gyermekek esetében

Gondolni kell cöliákia esetleges jelenlétére (tünetmentes esetben is) az alábbi betegségek, panaszok, állapotok fennállásánál:

  • laktózintolerancia esetén, különösen ahol megfelelően tartott laktózmentes diéta hatására sem érkezik a panaszmentesség,
  • bizonyos autoimmun betegségek esetén, mint pl. Hashimoto thyreoditis, Basedow-kór, 1-es típusú diabetes mellitus (kezeletlen cöliákia esetén a gluténterhelés válthat ki, eredményezhet diabéteszt), Sjögren szindróma, autoimmun hepatitis,  Addison-kór, SLE (szisztémás lupus erythematosus), alopecia areata (foltos hajhullás), myasthenia gravis,
  • RA (reumatoid arthritis), IBD (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), SM (sclerosis multiplex), pszoriázis, szarkoidózis esetén,
  • szelektív IgA-hiány esetén, ilyenkor tízszer gyakoribb a cöliákia előfordulása,
  • vitiligo esetén,
  • Down-kór esetében,
  • fibrotizáló alveolitisz (ismeretlen eredetű tüdőfibrózis) esetén,
  • cisztás fibrózis esetén,
  • bronchiális asztma esetén,
  • atópiás dermatitisz esetén,
  • polymyositis esetén,
  • nem vírusos eredetű karditisz esetén,
  • visszatérő afták esetén (recurrens aphtosus stomatitis),
  • vashiányos anémia esetén,
  • Turner szindróma esetén,
  • Williams szindróma esetén,
  • IgA nefropátia esetén,
  • ismeretlen eredetű máj-, vese-, idegrendszeri betegség esetén,
  • ha a családban, különösen az elsőfokú rokonok között valaki cöliákiás, vagy a fent felsorolt betegségek közül bármelyikben szenved, szenvedett,
  • Duhring betegség, vagyis dermatitis herpetiformis (DH) esetén, ilyenkor ugyanis biztos a cöliákia diagnózisa. A Duhring betegségre jellemző a farpofák, a térdek, könyökök feletti, ritkán a váll- és lapockatájéki apró, csoportosan elhelyezkedő és nagyon-nagyon viszkető hólyagok megjelenése. A dermatitis herpetiformis a “cöliákia bőrtünetekben megjelenő formája.”

Cöliákia-nem cöliákia

Hólyagos kiütések Duhring betegségben a könyöktájékon

A cöliákia diagnosztizálása általában többlépcsős folyamat, aminek lényeges kezdeti állomása a vérteszt elvégzése, vagyis a cöliákiára jellemző ellenanyagok vizsgálata. Ez a vizsgálat a fent leírt esetekben mindenképpen és mielőbb javallott!

Az ellenanyagok kimutatására irányuló vérvizsgálat már bárki számára könnyedén elérhető. A hagyományos, társadalombiztosítás által finanszírozott út a következő: a háziorvos beutalóval gasztroenterológiai szakrendelésre irányítja az érintettet, ahol megtörténnek a szükséges vizsgálatok. A vérvizsgálat azonban már minden magánlaborban egyszerűen elvégeztethető, ilyenkor időpontfoglalással, sorbanállás nélkül, rövid idő alatt leveszik a vért, és az eredményt általában e-mailen keresztül, vagy kérésnek megfelelően postai úton küldik, szintén rövid időn belül. Természetesen ez plusz pénzbe kerül, ám az összeg megfizethető, hozzávetőlegesen 4-5000 forintot jelent, paraméterektől függően.

A vérvizsgálat elvégzéséhez nem szükséges éhgyomri állapot!

A vizsgálat alkalmával a tTG IgA és tTG IgG paramétereket mindenképpen célszerű megnézetni, valamint tovább pontosítja az eredményt, ha az EMA is vizsgálatra kerül.

Amennyiben a vérvizsgálat pozitív eredményt ad, akkor szükségesek lehetnek további vizsgálatok, amelyek elvégzése gasztroenterológus szakorvos segítségével, irányításával történik. A gasztroenterológiai szakrendelésekre háziorvos állíthat ki beutalót. Ezt érdemes már eleve olyan központba kérni, ahol jártasak a cöliákia kezelésében.

Amennyiben a vérteszt negatív, ám panaszok, tünetek nehezítik, keserítik meg a mindennapokat, akkor szintén fontos a részletes, átfogó szakorvosi kivizsgálás!

Akinek a családjában előfordult cöliákia, ott negatív vérteszt esetén is célszerű bizonyos időközönként megismételni a vizsgálatot, ugyanis a cöliákia a glutén bevezetése után  bármely életkorban megjelenhet, kialakulhat!

A gyakori, társuló autoimmun folyamatok esetén, lombikprogram (IVF) előtt szintén erősen ajánlott a rutinszerű szűrése!

A szerteágazó tünetek, a gyakori panaszmentesség miatt sokszor nem is gondolnak a cöliákia fennállásának lehetőségére, így van, hogy csupán hosszas vizsgálatok és akár súlyos évek, évtizedek alatt/után születik meg a valódi diagnózis!

Cöliákia-nem cöliákia

A cöliákia egyelőre nem gyógyítható betegség, ám az autoimmun kórképek közül ez az egyedüli, ami ténylegesen és remekül kordában tartható, hiszen tudjuk, hogy a betegség mozgatórugója, a fenntartó környezeti tényező a glutén. Cöliákia esetén, a diagnózis felállítása után éppen ezért élethosszig tartó, szigorúan gluténmentes diéta tartása szükséges!

A meghatározó, íratlan szabályok…

És itt jön a lényeg, ami e köré a néhány szó köré épül: a diagnózis felállítása után…

A vizsgálatok előtt megkezdett gluténmentes diéta ugyanis több szempontból is jelentős, semmiképp sem elhanyagolható veszélyeket rejt magában.

  • Nem kapunk megbízható szerológiai teszteredményeket, ha a vizsgált személy bármilyen okból kifolyólag kevés glutént fogyasztott, vagy épp szigorú diétán volt, tehát ennek alapján nem következtethetünk a lisztérzékenység jelenlétére vagy kizárására. Gyakran születik álnegatív eredmény!
  • Éppen ezért, a biztos diagnózis felállítása előtt szigorúan “ellenjavallt” a gluténmentes diéta bármilyen (!!) formájának megkezdése, hiszen ez megakadályozza a megfelelő diagnózis felállítását.
  • Ilyen esetekben a pontos diagnózis érdekében a glutént vissza kell vezetni az étkezésbe, ami általában minimum egy hónapos terhelést jelent, lehetőleg napi szinten. Csupán így születhet valóban megbízható, használható eredmény.
  • A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki a vizsgálatok előtt megkezdi a diétát, és a glutén megvonására a tünetei javulását észlel, általában az észérvek ellenére sem hajlandó visszavezetni a glutént a táplálkozásába. Pedig ilyen esetekben különösen lényeges a cöliákia lehetőségének kizárása/bizonyítása, ám így a szükséges vizsgálatok nem adnak megbízható eredményeket.
  • A cöliákia remekül kordában tartható szigorú, élethosszig tartó, gluténmentes diétával, amely során még az esetleges gyártósoron történő gluténnal való szennyeződéseket is maximálisan ki kell zárni. Aki cöliákiás, az kizárólag olyan termékeket, csomagolt élelmiszereket fogyaszthat, amelyek jelzetten gluténmentesek. A minimális gluténszennyeződés is komoly károkat okozhat a cöliákiás szervezeten belül! A gluténmentes diéta be nem tartása, illetve hibás kivitelezése igen nagy százalékban emeli a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának lehetőségét, a csontritkulás és a fertilitási zavarok, valamint a gyakori, társuló autoimmun folyamatok kifejlődését! A pontos diagnózis nélkül megkezdett diéta általában nem veszi figyelembe a lehetséges szennyeződéseket, az elkülönített konyhai munkálatok, eszközhasználatok stb. nem kevésbé lényeges szabályait sem.
  • Amennyiben nem vagyunk tisztában vele, hogy cöliákia kíséri a mindennapjainkat, azzal a családtagok esélyét is elvehetjük egy egészségesebb, teljesebb élettől; a folyamat a hozzátartozókra, gyermekekre is komoly hatással lehet! (Ne felejtsük a minket érintő következményes folyamatokat sem; ápolás, ellátás, anyagiak stb.)

A felállított diagnózis után elindított és helyesen kivitelezett diéta esetén gyors javulás tapasztalható. A glutén teljes megvonása után (helyes diéta) a kórfolyamat leáll, a kialakult károsodások jó eséllyel rendeződnek, rendezhetőek. Általában 2-3 hét alatt szűnnek meg az eddigi kellemetlen tünetek, de már napokkal később is jelentős enyhülés tapasztalható. Azonban az ellenanyagok minimum 3-4, de inkább 6 hónap alatt ürülnek ki egészen a szervezetből (!!), a bélbolyhok és a vékonybél-nyálkahártya regenerálódásához pedig legalább 6 hónap, de van, hogy két év is szükséges!

Itt újra visszautalnék a szűrés és az időben megkezdett diéta fontosságára!

A cöliákia az erre irányuló vizsgálatok híján, megérzéssel, tippel, más módszerekkel nem diagnosztizálható, a nem cöliákiás gluténérzékenységtől és gyakran a gabonaallergiától vizsgálatok hiányában nem különböztethető meg!

Cöliákia-nem cöliákia
A nem cöliákiás gluténérzékenység: hasonló, de mégis más…

Az NCGS, vagyis nem cöliákiás gluténérzékenység nem autoimmun folyamat. A vérben nincsenek cöliákiára jellemző ellenanyagok, nincs kimutatható vékonybél-károsodás, és társuló betegségek, családi halmozódás sem figyelhető meg, azonban gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása cöliákiához hasonló tüneteket okoz.

A panaszok legtöbbször a glutén elfogyasztása után rövid idővel jelentkeznek, gyakran akár 20 percen, vagy épp néhány órán belül. A tünetek gluténmegvonásra általában gyorsan reagálnak (javulnak, megszűnnek), gyorsabban, mint cöliákia esetén. A panaszok egyértelműen a glutén fogyasztásához köthetőek.

Az NCGS-t napjainkban intenzív kutatások övezik, pontosabb megismerése érdekében számos vizsgálat folyik. Feltételezik, hogy kialakulásában a bélfal fokozott áteresztőképessége játszik szerepet, ismertebb nevén a szivárgóbél-szindróma (áteresztőbél-szindróma), amely szoros összefüggést mutat korunk táplálkozási és életmódbeli szokásaival, és az ebből egyenesen következő megváltozott, kedvezőtlen bélflóra-összetétellel. A bélrendszeri védőgát meggyengülésével emésztetlen részecskék, toxinok, egyéb nem odavaló anyagok juthatnak (és általában jutnak is) a véráramba, előidézve a különféle korai és késői panaszokat, tüneteket, folyamatokat.

Az NCGS tünetei között szerepel (a teljesség igénye nélkül):

  • a hasfájás,
  • a puffadás,
  • a hasmenés,
  • ám előfordulhat székrekedés is,
  • jelentkezhetnek bőrgyógyászati problémák,
  • akné, rosacea,
  • ekcéma, atópiás dermatitisz
  • ideggyógyászati problémák,
  • nőgyógyászati problémák,
  • meddőség, vetélések,
  • reflux, gyomorpanaszok,
  • súlyváltozás,
  • bronchiális asztma,
  • légúti allergiák,
  • anémia,
  • depresszió,
  • szorongás,
  • ízületi panaszok,
  • izomfájdalmak,
  • fejfájás,
  • fáradtság,
  • láb- és karzsibbadás,
  • potenciazavarok,
  • alvászavarok,
  • ataxia,
  • hallucinációk,
  • “agyköd” érzése (ködös érzés),
  • de összefüggést véleményeztek az autizmus spektrum zavarokkal,
  • a skizofréniával,
  • valamint az irritábilis bél szindrómával is! Ez esetben nagy valószínűséggel a magas FODMAP tartalmú gabonák (mint búza, rozs, árpa) kiiktatása is hozzájárul a tünetek javulásához, nem csak a gluténmentesség!

Cöliákia-nem cöliákia

az agyköd…

NCGS esetében is a gluténmentes diéta jelenti a gyógyulás alappillérét, de a “tiltás” nagy valószínűséggel nem élethosszig szól, egyéni érzékenységtől és reakcióktól függően a glutén egy idő után különféle mértékben jó eséllyel visszavezethető a táplálkozásba.

NCGS esetén az esetleges szennyeződésekre sem szükséges szigorúan figyelni! Ez konkrétabban azt jelenti, hogy elegendő bevásárlás során arra fókuszálni, hogy a kosárba pakolt élelmiszer eredendően gluténmentes legyen, és nem szükséges a garantált gluténmentességre vonatkozó jelzéseket is figyelni. Továbbá a főzés, háztartás vezetése is jóval egyszerűbb, mint cöliákia esetében, ilyenkor nem kell ügyelni a szálló lisztre, faeszközökre, saját sütőolajra, külön kenyérpirítóra, csak hogy néhány példát említsek.

Cöliákia-nem cöliákia
Gabonaallergia – amikor a glutén allergiát okoz

A gabonaallergia a lakosság körülbelül 0,5%-át érintő folyamat, ahol a szervezet a táplálékban előforduló különféle fehérjékre ad valódi allergiás reakciót. Ez esetben nem csupán a gliadinra, hanem a búza és más gabonák egyéb fehérjéire (mint például alfa-amiláz inhibitor, tripszin inhibitorok) reagál túlzottan, kórosan az immunrendszer.

Leggyakrabban felnőttkorban fordul elő, mégpedig fű- és egyéb gabonapollen-allergiákhoz kapcsolódva (keresztreakcióként), ám kisgyermekeket is érinthet. Kiskori előfordulása esetén nagy eséllyel néhány éven belül kinőhető.

A gabonaallergia tünetei az allergének által kiváltott reakcióktól függnek, ezek a reakciók is többfélék lehetnek (pl. késői, azonnali, WDEIA, sejtmediált, inhalációs reakció).

Gabonaallergia esetén előfordulhatnak gyomor-bél rendszeri tünetek, mint:

  • hányás,
  • hasmenés,
  • hasi fájdalom,
  • reflux,
  • véres nyálka ürítése, véres széklet,
  • gasztritisz.

Előfordulhatnak bőrtünetek, mint:

  • viszketés,
  • ekcéma,
  • dermatitisz,
  • angioödéma.

Előfordulhatnak légúti tünetek, mint például:

  • orrdugulás,
  • köhögés,
  • rekedtség,
  • asztma,
  • hörghurut,
  • fülgyulladás,
  • tüsszögési rohamok,
  • nátha.

Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, mint például:

  • alvászavarok,
  • viselkedési zavarok,
  • fáradékonyság,
  • migrén, fejfájás.

Előfordulhatnak vérképzőszervi tünetek, mint például:

  • bőrvérzések, nyálkahártyavérzések,
  • anémia,
  • eozinofília.

Előfordulhat továbbá anafilaxiás reakció, valamint ízületi gyulladás is.

A gabonaallergia diagnosztizálása sok esetben nem könnyű feladat, ám lényeges elemét képezi a cöliákia kizárása. A diagnózist segítik a vérvizsgálatok (pl. specifikus IgE szintek mérése), a bőrpróbák, a provokációs és megvonásos diéták, valamint a beteg által vezetett táplálkozási napló (étrend, tünetek stb.) értékelése.

A gabonaallergia kezelése a kapott diagnózis szerinti elkerülő diétán alapszik, amelynek hossza és szigorúsága mindig személyre szabott; függ a tünetektől, az életkortól és az allergiát okozó fehérjéktől is. Ehhez sokszor nem elég a gluténmentes diéta, igen gyakran csak a teljes búza-, illetve gabonamentes diétával lehet tünet- és panaszmentességet elérni.

Cöliákia-nem cöliákia
Átfedések, tudnivalók összegzése

A fenti összefoglalóból azt gondolom, látható, hogy a tünetek, panaszok igen sok tekintetben átfedést mutatnak mind cöliákia, mind NCGS, mind gabonaallergia esetében. A pontos, mielőbbi diagnózis nagyon fontos és meghatározó a további teendőkre, az életminőségre és lehetőségekre nézve is.

Az idejekorán, a vizsgálatok előtt megkezdett gluténmentes diéta hamis és megtévesztő eredményt adhat, elfedve a valódi, egész életre komolyan kiható betegséget. Ez sajnos a tágabb családot is érintheti.

Mindhárom betegség másfajta szigorúságot, másfajta kezelést igényel a közös és azonos nevezők mellett.

Panaszok, tünetek, gyanú, családi előfordulás, társuló betegségek esetén célszerű előregondolkodni, és kizárni a cöliákia lehetőségét: még a gluténmentes diéta megkezdése előtt! Bármilyen megfontolásból is szeretnénk gluténmentes diétába kezdeni, mindig végeztessük el előtte a cöliákiaszűrést, amely egy egyszerű, bárki számára elérhető vérvizsgálattal könnyedén megkezdhető!

Amennyiben valaki tudottan nem IgA-hiányos, és valami miatt nincs lehetősége elmenni vérvételre, ideiglenes, áthidaló megoldásként jó szívvel merem ajánlani a BioCard lisztérzékenységi gyorstesztet, amely egy patikákban megvásárolható, otthon elvégezhető szűrőkészlet. Az ujjbegyből egyszerűen levett vércseppből mutatja ki a cöliákiára jellemző IgA- transzglutamináz antitesteket, körülbelül 5 perc alatt. Használata rendkívül egyszerű és megbízható; alkalmas a cöliákiás diéta helyességének időszakos ellenőrzésére is. Mivel csak az IgA antitesteket mutatja ki, így IgA hiány esetén nem alkalmazható. Pozitív teszteredmény esetén mielőbb gasztroenterológiai szekrendelést szükséges felkeresni!

Még, még, még… egy kis olvasnivaló!

A továbbiakban néhány egyéb, sok esetben hasznos információt szeretnék még megosztani veletek!

  • A zabban lévő avenin fehérje a kutatások szerint általában nem okoz a cöliákiával élőkben sem károsodást, nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténtól garantáltan mentes zab kis mennyiségben fogyasztható a cöliákiások többségénél. NCGS esetén szintén fogyasztható a zab mértékkel, de akár nagyobb mennyiségben is. Garantáltan gluténmentes, bio zabpelyhet itt találhatsz!
  • Ezt bizonyítja a 41/2009 EK rendelet is, amely a cöliákiásoknak szánt élelmiszerek összetételével, címkézésével foglalkozik, és csupán a búzát, árpát, valamint a rozst jelöli meg egészségkárosítónak a gluténérzékenyek számára. Továbbá az EU rendelet kimondja, hogy a legtöbb (azonban nem minden) gluténérzékeny ember fogyaszthat zabot, egészségkárosító hatás nélkül. Külföldi tanulmányok ajánlásai szerint napi 100 gramm, jelzetten gluténmentes zab elfogyasztása cöliákia fennállása esetében sem károsítja a bélbolyhokat, valamint nem növeli a jellemző antitestek számát.
  • Egyre több a jelzetten gluténmentes alapanyag, a jól bevált recept. Érdemes az internetről letölteni azokat a listákat, ahol egyes gyártók garantáltan gluténmentes termékei vannak felsorolva. És érdemes kutakodni a Boszorkánykonyha gluténmentes, mindenmentes, kipróbált és bevált receptjei között is!
  • A Bionom biobolt kínálatában itt találhatod a jelzetten gluténmentes termékeket!
  • Frissen kapott cöliákia diagnózisnál (meg amúgy is…) nagyon sok információval szolgálhat a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének lapja, ahol a cöliákiásoknak járó kedvezményekről is értesülhettek! Nagyon sok helyi Lisztérzékeny klub is létezik, a tagok között sok a kicsi gyerekes, gyakran halmozott allargiákkal; rengeteget tudnak segíteni, lelkiekben is, főleg az elindulásban.
  • Mind cöliákia, mind NCGS friss diagnózisa esetén a kezdeti időszakban célszerű kerülni a magas hisztamintartalmú élelmiszerek, valamint az állati tejtermékek fogyasztását is.
  • A búzafű és az árpafű is gluténmentes, hiszen a gluténtartalmú magot nem tartalmazza. Cöliákia esetén természetesen csak jelzetten gluténmentes változatban fogyasztható, mint amilyen például ez a Feinstoff keverék.
  • Amennyiben valaki panasz- és tünetmentes, egészséges, és gond nélkül fogyasztja a gluténtartalmú gabonákat, akkor is érdemes legalább 1-2 gluténmentes napot beiktatni a hétköznapokba, és megismerkedni a gluténmentes gabonákkal. Búzaliszt helyett erősen javallott tönkölybúzát használni, a finomított gluténbombák helyett pedig a mag minden értékes részét tartalmazó teljes kiőrlésű változatot!
  • A bélflóra regenerálása, karbantartása egészségünk, jóllétünk záloga, és a blogbejegyzésben szereplő betegségek, állapotok, tünetek esetén különösen nagy jelentőséggel bír! Ehhez alapvető a helyes táplálkozás, életmód, valamint egy megfelelő csíraszámú probiotikus készítmény, lehetőleg szimbiotikum rendszeres fogyasztása!
  • Számos elváltozás esetén beszámoltak már a gluténmentes diéta jótékony hatásairól, például endometriózis, Hashimoti thyreoditis stb. esetében is. Bármilyen okból, megfontolásból döntünk a gluténmentes diéta mellett, annak megkezdése előtt mindig végeztessük el a cöliákiára jellemző ellenanyagok szűrését!!

Cöliákia-nem cöliákia

  • Vásárlás előtt alaposan vegyük szemügyre az összetevők listáját, hiszen azért, mert valamire rá van írva, hogy gluténmentes, még lehet siralmas az összetétele. Gyors rákeresés után kapásból ezt a két, beszédes összetevő listát találtam. Első termék:kukorica keményítő, burgonya keményítő, rizsliszt, kukoricaliszt, dextróz, burgonyapehely (burgonya, antioxidáns: KÉN-DIOXID), burgonyarost, stabilizátor (guarmagliszt, xantan), állományjavító (E-464), almarost, antioxidáns (aszkorbinsav). Második termék:gluténmentes búzakeményítő, burgonyakeményítő, rizsliszt, rizspehely, burgonyarost, szőlőcukor, térfogatnövelő szer (E-464), stabilizátor (guargumi).
  • Ha tehetitek, használjatok saját, értékes keverékeket, erre rengeteg alapanyag áll már rendelkezésre. A teljesség igénye nélkül: teffliszt, kukoricaliszt, hajdinaliszt, kókuszliszt, amarantliszt, quinoaliszt, kölesliszt, zabliszt, tökmagliszt, mákliszt, lenmagliszt, cirokliszt, kendermagliszt, rizsliszt, chiamagliszt, zöldbanánliszt, szójaliszt (nem GMO), tápiókaliszt, nyílgyökérliszt, csicseriborsóliszt, gesztenyeliszt, szezámmagliszt, lupinliszt (csillagfürt), konjacliszt, szentjánoskenyér-liszt, mandulaliszt stb.
  • A Codex szabályozás szerint 20mg/kg gluténkoncentráció alatt (legfeljebb 20mg  a végső, fogyasztó számára értékesített élelmiszerben) a termék gluténmentes, 20-100mg/kg gluténkoncentráció esetén pedig alacsony gluténszintről beszélhetünk.
  • Tudtad, hogy van lehetőség házilag is  lisztet őrölni, mégpedig elektromos házi malommal? A frissen őrölt házi liszt valóban  minden értékes és fontos tápanyagot,  vitamint tartalmaz! A magyar fejlesztésű Arabella malom nem foglal nagy helyet; alkatrészeinek 99%-­a Magyarországon készül; fő  alkatrészei, mint a villanymotor és az őrlőkövek szigorúan hazai gyártásúak! A lisztőrléshez többféle szemcseméret közül választhatsz, és a kis malom akár 10 kg lisztet is leőröl óránként. A malmot rizzsel tesztelik, így gluténmentesen kerül forgalomba, tehát akár cöliákia esetén sem lehetetlen többé az otthoni lisztőrlés! Bármilyen száraz gabonaféle és hüvelyes borsóféle őrlésére alkalmas. A friss, meleg liszt illata semmivel sem keverhető össze, próbáld ki te is!

Cöliákia-nem cöliákia
Remélem, hogy ezzel a kis összefoglalóval sikerült pótolnom néhány hiányos, ám annál fontosabb információt a gluténmentes útvesztőben. Tapasztalatból mondom, hogy gluténmentesen is legalább annyira változatosan, ízletesen és élvezhetően lehet sütni, főzni és enni, mint diéta nélkül. Más, de semmivel sem rosszabb! Szerintem egyértelműen szerethető, rengeteg lehetőséget, szépséget tartogat a mindennapokban.

Balogh Kinga


Források:

  • http://www.kk.pte.hu/docs/protokollok/GYERMEK-Coeliakia.pdf
  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4488826/
  • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tenyeken-alapulo/ch06s20.html
  • http://www.mldt.hu/upload/labor/document/Sonyi_MOLSzE_2009.pdf
  • http://www.drberes.hu/index.php/szakmai-blog/43-liszterzekenyseg-es-a-vetelesek
  • http://www.ujdieta.hu/index7f32.html?content=298
  • https://www.allergiakozpont.hu/hirek/fogyaszthat-e-zabot-ha-glutenerzekeny
  • http://semmelweis.hu/mediasarok/2015/05/12/uj-betegcsoport-a-glutenre-erzekenyek-kozott/
  • https://www.allergiakozpont.hu/hirek-a-gabonafelek-fogyasztasaval-osszefuggo-panaszokrol
  • https://glutenerzekeny.hu/
  • http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_glutenmentes_dietak_hatvan_szazaleka_felesleges
  • http://celiakija.org/hu/diagnostika-celiakije/testi-za-odkrivanje-za-celiakijo-znacilnih-protiteles/
Az egészségnevelés, önismeret, tudatosság témakörében mozgó, tájékoztató blogbejegyzéseket, cikkeket írok. Kulcsfontosságúnak tartom a megfelelő kommunikációt és nyitottságot.

Három gyermek édesanyja vagyok. Szakmámat, végzettségemet a humán egészségügyben szereztem, jelenleg természetgyógyászatot tanulok. Hiszem, hogy ez a “két irány” remekül összehangolható és egymásra építhető. Folyamatosan képzem magam, a napokban szereztem meg a BLS-AED instruktori oklevelemet.