Cukor blues (William Dufty)

2.450Ft
4.846155
Értékelés: Nincs Átlag: 4.8 (13 szavazat)
  • Termékleírás

Cukor blues (William Dufty)

A cukor megédesíti mindennapjainkat, szeretjük az édeset, képesek vagyunk akár 60 kg-ot is elfogyasztani belőle egy évben. Hiszen szinte mindenben van cukor, és nem is kevés: a mustárban, a ketchupban, az üdítőitalokban, de még a cigarettában is.

Nem mindig volt ez így. A cukrot az emberiség évezredeken át nem ismerte, és csak az időszámításunk utáni hatodik században sikerült a „méhek nélküli mézet” kikristályosítani úgy, hogy szállíthatóvá vált. A cukornád, az „indiai só” eredeti alapanyaga csak a trópusokon termett meg, ezért a cukorhoz évszázadokon át mindössze igen kis réteg tudott hozzájutni. Mígnem a gyarmatosítás lehetővé tette a cukornád „európai területeken” történő termesztését. Ennek persze ára volt. A cukornádültetvényeket a trópusi klímához szokott afrikai rabszolgákkal kellett megműveltetni. Noel Deer angol történész szerint: „Nem túlzás azt állítani, hogy a rabszolga-kereskedelem során húszmillió afrikai pusztult el, s kétharmaduk a cukor miatt.”

A cukor terjedésével párhuzamosan megjelentek az első figyelmeztető jelek: az édes életnek ára van. A fogszuvasodás, a cukorbetegség, a rák, de a kamaszkori pattanásos arcbőr vagy koncentrálóképességünk romlása is mind a cukor nehezen tetten érhető következményei. Mi több, a cukor iránt – csakúgy, mint az alkohol, a cigaretta, a kávé és a valódi kábítószerek iránt – függőség alakul ki. Ezért tudjuk olyan nehezen elfogadni, hogy bármi baj is lehet a finomított cukorral.

„A világegyetem örök rendjében a mesterségesen finomított cukornak, mint minden másnak, megvan a maga szerepe – írja William Dufty. – Lehetséges, hogy a cukoripar maga a gonosz, aki kísértésbe visz minket, és egy olyan emberirtót terjeszt közöttünk, amely pusztításba dönti az édes élet falánk megszállottjait, és természetes kiválasztódásra ítéli őket: kik az alkalmasak a túlélésre, s kiket sodor el a bibliai vízözön (vagy stílszerűen: kólaözön) – ily módon tisztítva meg az emberi fajt egy eljövendő új kor számára.”

A cukor története törvényszerűen összefonódott az orvoslás történetével. Az orvostudomány azonban máig nem hajlandó elfogadni – különböző gazdasági és politikai érdekektől vezérelve –, hogy a cukor civilizációs betegségeink egyik első számú okozója.

Dufty Cukor blues című könyvének bevezetőjében leírja első találkozását a cukor problémájával és az amerikai némafilmek koronázatlan királynőjével, Gloria Swansonnal. Miss Swanson, aki kortalan szépségéről és reformtáplálkozásáról egyaránt híres volt, kedvesen figyelmezteti Duftyt, amikor feketekávéját egy szem kockacukorral akarja megédesíteni: „Előttem ehet bárki akár darált üveget is, a szemem se rebben. Vegye csak el, ... egye meg a fehér cukrot, és legyen csak öngyilkos. ... ezt mindenkinek magának kell megértenie, mégpedig a saját kárán.” Dufty megtanulta a saját kárán, megírta a Cukor bluest, és feleségül vette Miss Swansont, akinek hatodik férje lett. És Gloria Swanson iránti tiszteletből ezentúl hatodik William Duftynak nevezte magát.

„Amikor ma azt látom, hogy valaki megfog egy kockacukrot, megrándulok, ahogy Gloria Swanson is megrándult azon a bizonyos sajtótájékoztatón. Szeretnék az illetővel egy csendes sarokba húzódni, és elmondani, milyen könnyű legyőzni a cukor bluest.

Tekintsék most úgy, hogy egy csendes sarokba húzódtunk. Mit veszíthetnek?”

Történetek a cukorról, a sörről, a szexről, ételhamisítókról, boszorkányokról és üldözőikről, orvosokról és papokról, egyszóval mindarról, ami az életben fontos.

„Ha tényleg le akarják győzni az észak-vietnamiakat, dobjanak le rájuk egy katonai kantint. A cukor, a csokoládé és a Coca-Cola hamarabb elpusztítja őket, mint akármelyik bomba” – idéz 1965-bõl egy japán filozófust a szerző.

A táplálkozásról szóló könyvek klasszikusának számító Cukor blues először 1976-ban jelent meg az Egyesült Államokban, ahol néhány év alatt több millió példányban kelt el. A könyv a reformtáplálkozás bibliája lett. A könyvet igen nagyra értékelte John Lennon, aki jó barátságban volt a szerzővel, és Gloria Swanson, az amerikai némafilmek koronázatlan királynője.

A több mint harminc év alatt a könyv semmit sem vesztett az értékéből. Azon túl, hogy egyedülálló ismeretterjesztő munka, irodalmi alkotásként is a világirodalom gyöngyszemei közé tartozik.

 

 

Tulipiros képe

Ekcémásoknak kötelező irodalom

Ezt a könyvet ekcémásoknak és más cukortól szenvedőknek kötelező irodalommá tenném. Rengeteget segített a leszokásban, a hagyományosan étkező férjem is el kezdte olvasni, és tetszik neki, remélem ő is átgondolja a dolgokat. Hónapokig halasztgattam a cukor elhagyását (anyagi okok miatt, nem tudtam kiváltani), és egyszer azt mondtam, lehet soha nem lesz annyi pénzem, hogy cukorhelyettesítőt vegyek, így az édes ízről szokom le. Hát megtörtént, és nagy meglepetésemre ez volt a legkönnyebb (a glutén és tej elhagyásánál is könnyebb)!!! 3 Hete nem eszem, és már több az erőm, szeretem a kávét  és teát üresen, pedig gyerekkoromban az epret és a sütőtököt is megcukrozták nekem.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)
Cucika képe

Érdemes elolvasni a Cukor bluest

Érdemes elolasni ezt a könyvet!  Számomra az első része volt a legérdekesebb, amelyben a szerző saját tapasztalatait írja le (vagyis hogyan ismerte fel, hogy a problémák, betegségek hátterében a cukorfogyasztás áll). Végigvezeti a cukor történetét, hogy milyen hatással volt az emberekre különböző korszakokban és területeken. Érdekes észrevétel, hogy a cukor elterjedésével és a cukorfogyasztás növekedésével különböző betegségek is megjelentek. Külön értékelhető, hogy nem csak a cukorról van szó a könyvben, de a lisztről és a rizsről is okos dolgokat tudhatunk meg. Megdöbbentő dolgokat ír még a cukorüzletről, az inzuliniparról és a Coca Cola ténykedéseiről is - ahogy sejhető, a háttérben itt is a pénz a mozgatórugó...

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)
evad képe

Kamaszoknak

Amikor először olvastam, jó néhány évvel ezelőtt, a fiammal csak a bevezetést sikerült elolvastatnom, de elég is volt: azonnal leállt az édességevésről, és sokáig tartotta is magát hozzá. Aztán kicsit visszaesett, de még így is sokkal kevesebbet "nyazsgál" mint korábban :)

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Értékelés.

Átnagyolva a Cukor blues c. könyv előzetesét, mint II.-es diabeteszes (inzulinos) cukorbeteg nagyon jónak tartom, tovább nézelődöm, hogy van-e még engem érdeklő témájú és úgy adom le megrendelésemet.

Értékelés: Nincs

Alapkönyv, ami leszoktat a sok cukorról

Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet,mert sok embernek felnyithatná a szemét, hogy mit is eszünk nap mint nap és fizetünk érte egyre többet most....majd évek múltán később is, holott mi azt gondoljunk öregszünk!! Nem!!!! Akkora már elege lesz a szervezetünknek a sok finomított anyagból...

Kötelező olvasmánnyá tenném a tizenévesek körében is,de sok kisgyermekes anyukának is az első baba érkezése előtt....

Sok jó ötlet van benne a cukor helyettesítésére és recepteket is találni a végén.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (3 szavazat)

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel
  EVP kódom: